Tartalom
A blokk hozzáadása a lánchoz 3
Ki működteti a blokkláncot?
Mivel a blokklánc (blockchain) egy decentralizált rendszer, ezért – néhány speciális blokklánc típustól eltekintve – egyszerre senki és mindenki működteti. Senki, mert decentralizáltságból fakadóan nincs egyetlen központi irányító hatósága, és mindenki, mivel minden felhasználóknak, ugyan titkosított formában, de hozzáférése van az összes adathoz, illetve a konszenzusmechanizmusokon keresztül lehetősége van validálni bármelyik tranzakciót vagy blokklezárást.
A blokklánc működése
Tranzakció-kezdeményezés
A blokkláncon egy tranzakciót el lehet indítani manuálisan, például egy átutalás kezdeményezésével, vagy elindulhat automatikusan, egy okosszerződés feltételrendszerének a teljesülésekor. Csakúgy, mint egy hagyományos szerződés esetén, minden blokklánc alapon törtánő tranzakció is tranzakció tartalmazza a résztvevő felek adatait, illetve magának az utalásnak a részleteit.
A blokklánc ezeket az adatokat, a hagyományos folyamattól ugyancsak eltérően, kriptográfiai eljárásokkal titkosítja, így azok hiába szerepelnek minden egyes résztvevő adatbázisában, csakis a tranzakciós felek és csakis a megfelelő hozzáférési kódok birtokában tudják azokat megnézni.
Tranzakció érvényesítése
Miután a tranzakció elindult, annak érvényességét a hálózatnak igazolnia kell. Ez a blokklánc felhasználóinak, az úgynevezett csomópontoknak (nodes) a feladata. Ők elllenőrzik, hogy a kifizető rendelkezik-e elegendő fedezettel, illetve hogy a tranzakció mindenben megfelel-e a közösség szabályrendszerének.
Központi irányító hatóság hiányában, a blokklánc felhasználói úgynevezett konszenzus mechanizmusok alapján érvényesítik a tranzakciókat. A konszenzusmechanizmus olyan, a felhasználók által közösen elfogadott szabályrendszer, amely – néhány speciális blokklánc típust kivéve – véletlenszerűen választ ki egy-egy felhasználót, akik aztán jutalom fejében, ami a legtöbb esetben kriptovaluta vagy token, érvényesíthetik a tranzakciót vagy az aktuális blokkot. Ezek a mechanizmusok végeredményben azok, amelyek biztosítják a rendszer demokratizmusát, a tranzakciók valódiságát, valamint segítenek elejét venni a csalásoknak.
Ez a validálási folyamat azért hatalmas előrelépést a hagyományos tranzakciós folyamatokkal szemben, mert itt nincs szükség olyan harmadik felek bevonására, mint amilyenek például a bankok, így minden blokkláncon történő tranzakció egyszerűbbé, gyorsabbá és nem utolsó sorban olcsóbbá válik.
Tranzakciók blokkba rendezése
Miután az adott tranzakció érvényessége igazolódott, belekerül egy úgynevezett blokkba, az összes többi, már érvényesített tranzakcióval együtt. Ezek a tranzakciók úgynevezett hash-ek formájában kerülnek rögzítésre, amelyek tartalmazzák a tranzakció összes adatát egy időbélyegző kíséretében.
De mi az a hash?
A hash egy kriptográfiai, azaz titkosítási eljárás végeredménye, amely random betűkből és számokból álló sorozat formájában képviseli egy adott tranzakció vagy adott esetben blokk adatait. Gyakorlatilag úgy kell elképzelni, mint egy ujjlenyomatot. Bármilyen apró változtatás az adatokat illetőleg teljesen más hash-t generál, így elmondható, hogy minden egyes hash tökéletesen egyedi.
A blokkok tehát hash formájában tartalmazzák az adott idő alatt rögzített tranzakciókat, illetve az előző, már lezárt blokk hash-ét is, amely segít a blokkokat időrendi sorendbe rendezni. Ez a mechanizmus biztosítja, hogy a blokkláncon tárolt adatok megmásíthatatlanok és mindig azonosíthatóak maradjanak.
Íme, egy példa egy Bitcoin rendszerben generálásra került hash-re:
0000000000000000005b8b9b43e9f8a1d3c8e7a0a8c3b7d6e5f2a1b4c6d8e9f0
Blokk érvényesítése
A blokkokba csupán egy előre meghatározott ideig lehet „írni,” azaz fogad be adatokat. Amikor ez az időintervallum letelik, akkor a blokk bezárul, Azonban mielőtt egy új blokk nyílna, annak tartalmát, illetve a lezárhatóságát validálni kell.
Ez a validálási folyamat úgy történik, hogy az érvényben lévő konszenzusmechanizmus alapján kiválasztásra kerül egy felhasználó, aki jogosulttá válik az adott blokk lezárására és mintegy aláírásával hitelesíti azt. Ezt követően rögtön egy új blokk nyílik, majd az egész folyamat kezdődik elölről.
A blokk hozzáadása a lánchoz
Miután a konszenzusmechanizmus alapján az adott blokk lezáródott, véglegesen hozzáadódik a lánc többi, már lezárt blokkjához. Ez a blokklánc hozza létre végeredményben azt a megmásíthatatlan digitális főkönyvet, amelyben, ha egy tranzakció rögzítésre kerül, már nem lehet módosítani vagy törölni.
A blokklánc feltörése
Elméletben természetesen megoldható. Csupán visszamenőleg az összes blokk, illetve tranzakció hash-ét ki kellene bontani, majd megtalálni a módosítandó adatokat, újra titkosítani az összes, az adott blokkláncon lévő adatot, miközben folyamatosan újabbnál-újabb blokkok keletkeznek még az eredeti, módosítatlan adatokkal.
Mivel a blokklánc decentralizált természeténél fogva az adatok minden egyes felhasználónál megtalálhaóak, ezért miután sikerült minden adatot megváltoztatni, a folyamatos blokk-képződés közben még ezeket az adatokat minden egyes felhasználó számítógépén is egyidejűleg meg kellene változtatni.
Mindezt jelenleg a Bitcoin esetében még kvantum számítógépek segítségével sem lehet kivitelezni.
Tranzakció lezárása
Miután a lezárt blokk hozzáadódott a lánchoz, a folyamat befejezettnek tekinthető. Ezt követően a blokk megjelenik a blokkláncon ahol annak adatai a továbbiakban nyilvánosan, bármilyen harmadik fél bevonása nélkül, bármelyik felhasználó által szabadon ellenőrizhető.